Élet a Magnóliák Műhelyében

A gyerekek amíg pöttömkék - minden gondolatukat megosztják a környezetükkel biztosan, de lehet, hogy MINDENKIVEL. Mindent kibeszélnek arról, hogy látják a világot... Nagyon helyesek tudnak lenni! A minap - egy rendezvényen jött oda hozzám egy négyéves kisember - Noémi. Körülbelül egy óra leforgása alatt mindent megtudtam róla, hova jár oviba, kik a barátai és hogy kerül erre a rendezvényre. Rém vicces volt! Majd előkerült a mamája a még két tesójával - és egy irdatlan jót beszélgettünk a gyerekekről, és Noémiről. Kiderült, hogy náluk ez a nyíltság családi hagyomány, kivéve az egyik leányát, aki a többiek ellentéte - pedig egy "alomból" vannak a gyerekek! Úgy szeretnék találkozni Noémivel olyan 10 év múlva - és nagyon szeretném ha ugyanilyen nyitott, jó világlátású, tiszta szívű és bizalommal telt kis-felnőtt lenne!


Aztán minden kisember megnő - és megváltozik ez a természetes közlésvágy. Sajnos. De miért? Miért törvényszerű ez? Erre biztosan sok pszichológus már adott szakszerű választ! Ennek a kis irománynak nem is ez a célja! Szeretném ha valahogy konzerválni tudnánk ezeket az időket. Lehet azonban olyan helyzeteket teremteni, hogy bizonyos játékokkal a legzárkózottabb kis-felnőtt is megnyílik. Hogyan teremthetünk ilyen helyzeteket?

Tereljétek össze a srácokat - 4-5 gyerek együtt már nagyon szuper - de minél többen vannak - annál nagyobb bulit lehet csinálni. Számtalan játék van - megosztok veletek itt egyet - ami nekem a saját színjátszós csapatunk előadásában nagyon tetszett:

A gyerekek körben leülnek. Van egy fő moderátor - aki elmutogat egy jelenetet. Pl.: egy fa elültetését, vagy egy kenyér sütését. Ezt elmutogatja a gyerekek közül az első játékosnak. A TÖBBIEK EZT NEM LÁTHATJÁK!!!! Utána az első játékos elmutogatja a másodiknak, majd így tovább. Az utolsó játékos elmesélni, hogy milyen jelenetet mutogatott el számára az előző játékos. GARANTÁLOM, hogy jól fogtok mulatni a végeredményen! Ha kipróbáljátok és készül belőle fotó KÜLDJÉTEK - info@magnoliak.hu. 

Bözskének és Máténak még számtalan ilyen játék van a tarsolyában. Ez ihlette az ötletet, hogy nyáron is heti rendszerességgel egy tematika köré - a tematika az UTAZÁS. Sok érdekes országot ismerhetnek meg a gyerekek hétről hétre - mindezt játékokkal. Részletek: http://magnoliak.hu/gyerekek-tanfolyamok/szinjatszos-jatszohaz.html

Mostanában,műhelyes csajként sokat foglalkoztat bennünket az a kérdés, hogyan tudunk minél színvonalasabb szolgáltatást kínálni nektek. Mi a színvonal a számotokra és mi az, ami szerintünk hozzáadott érték, de valójában nektek nem az!

Mi is hallgatunk rádiót és nézünk tévét - és mit hallunk. NEM TUDOK MIT KEZDENI A GYEREKKEL NYÁRON?

Igen ez egy nehéz DIÓ! Megy a Lurkó ide oda - a táborkínálatoknak se szeri se száma. Egész nyáron a táborokban a gyerek - ez csak pénz kérdése - nem más! Sok szülőtől hallom, hogy nehézség az, hogy családonként 2-3 gyereknek kellene megoldani a szünidejét. Akkor nincs más hátra - fel a maszkot - és uzsgyi valamelyik pénzintézet kifosztására! Hahahhah - ha ezt nem vállaljátok akkor hova tovább?

A nagyi, a szomszéd-néni vagy aki felügyel a gyerkőcökre szívesen el van velük, főznek lekvárt, elmennek a boltba közösen, délután egy kis játék a felfújható medencében vagy strand? 
Néha még rámorgunk a gyerekekre, hogy olvastál már ma? 

Ami a másik kedvenc vesszőparipám, hogy a táborok is általában egy tevékenységre vannak kihegyezve - tisztelet a kivételnek. A sporttáborokban csak a sport, az egyéb fejlesztő tevékenységet kínáló táborok - ott már azért sok jó és színvonalas tevékenység  található. Azok esetében nekem nagyon hiányzik a mozgás!!!  Mi a mix-táboroknak vagyunk a hívei - de ezt úgyis tudjátok! 

Viszont most előrukkolunk néhány nagyon színvonalas délelőtti vagy éppen kora-délutáni fejlesztő programmal. Ha délelőtt vagy éppen délután sok a napsugár, akkor szerintem nézzetek be a műhelyünkbe. Művészeti órák lesznek Gyantár Bertával - minden órán más technikákkal csodálatos művek fognak készülni. Lásd milyen csodák készültek az Illusztrációs kurzusunkon!  NYÁRI ALKOTÓ MŰHELY keddenként!

EGY hatalmas UTAZÁSRA készülünk a a JÁTÉKIMÁDÓ csapatunkkal. Ismerkedünk a földünk népeivel - és közben különböző mozgást interaktivitást igényélő társas játékokat játszanak a gyerekek Máté és Bözske vezetésével. Ők színészek - olyan igaziak - és nagyon figyelik a résztvevő gyerekekben azt, hogy mi az, ami ahhoz kell, hogy a Lurkó kinyissa önmagát és átlépje korlátait! Erről fogunk még írni - hiszen szombaton zártuk le az év közben nagy népszerűségnek örvendő Színjátszás kurzusunkat. Fantasztikus volt! De erről később! UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL szerdánként!

Aztán mi is lehetne más a harmadik "lábunk", mint a játék az ANGOL nyelvvel! Az örök referencia gyerekünk, Luca egy éve jár a Dórihoz. Amit nem értett meg az iskolában - az "átment" a játékokkal. A szövegek, melyekkel játszanak kötetlenek, sok esetben az életből vették. Egy példa: How is your mother? My mother is dragon. - LUCA kimaradt az "a". Ja My mother is a dragon.  Na és még tudnám folytatni? Persze a csapatban sok gyerek sok sárkány - nyilván irányított játékok kerülnek be! A lényeg nem a meglévő tudás, hanem játékosan új ismereteket szerezzenek a gyerekek! NYÁRI ANGOL JÁTSZÓHÁZ  csütörtökönként!

Nagyon csöndes - igazi meleg hetünk volt az elmúlt hét. Tanakodunk rajta, hogy mi lehet az ami ebben a melegben felcsigázhatja a hozzánk -online vagy ténylegesen ellátogató sokaságot.Vajon több idő van az érdekes programokra nyáron? Vagy munka után mindenki inkább hazarohan - hogy kipihenje a meleget? Vagy munka után mindenki a strandra szalad? Vagy van akinek a nyár megfelelőbb időszak arra, hogy kipróbáljon dolgokat? Első nyara a mi kis műhelyünknek, úgyhogy nem tudjuk mitévők legyünk - csak szeretnénk eltalálni azt, mi is lehet igazi nyári tevékenység nektek? 

Ma ezen tanakodtam a kismarosi Duna-parton. Ültem egy teraszon, néztem a vizet. Rengetegen jöttek mentek ott ahol én voltam. Kicsik, nagyok, fiatalok, szerelmesek, kisbabák és nagyobbacskák. Mindenki ment a "Dunának". :) Nem csoda - ma már sokkal elviselhetőbb volt a meleg - de azért jól esett a víz mellett. Nagyon érdekes a Dunán lenni. Ott senki nem nézi rossz szemmel, ha kutya macska a kicsi baba mellett a vízben ücsörög. Bevillantak itt-ott látott indiai képek. Gyerekek, felnőttek, bikák, elefántok és egyéb állatok együtt a vízben. Nők, akik ruhát mosnak - és mindenki egy helyen a Gangeszbe. A gyerekek viháncolnak - és mindenki mosolyog. Ezt láttam ma a Duna parton is.  Ebéd után pedig még szunyókáló családfőket, tollasozó apukákat és leányokat. 

Egy biztos, mindenki fáradtan érkezett - velünk együtt - és egy kis vizezés után vidáman távozott!

Azt leszögezhetjük. Nyáron a hétvége jó időben a természeté - de hét közben, jól eshet felnőttnek és gyereknek egyaránt, ha érdekes dolgokat csinálhatnak! Így megkezdjük a hetet - és szervezzük tovább - a táskás workshopot, a gyerek számára fejlesztő programjainkat , érdekes mozgásórákat felnőtteknek, ismeretterjesztő programokat a kismamáknak. Mivel klimatizáltak vagyunk - ezért reméljük, lehetünk majd OÁZIS azoknak, akik hozzánk benéztek. Azt garantáljuk, érdekességben nem lesz hiány!

A hallgatásunknak egyetlen oka van - az időhiány. Fantasztikus dolgok történtek velünk az elmúlt napokban. Igazából annyi csoda, hogy a legjobb csak nézni és megfigyelni a dolgokat szépen halkan. Miért? Mert fantasztikus látni, hogy valamit kigondoltunk - egy kitűnő pedagógussal, aki kidolgozva a részleteket, megvalósítja a gyerekekkel - és egyszer csak megvan az eredmény - ami bámulatos. A művek szépsége miatt is, de számunkra a legnagyobb meglepetés az volt, amikor a gyerekek a kezükbe megfogták a mesekönyvüket és látták, hogy a saját képeik ott életre keltek... A szöveg és a kép együttese furcsán hatott mindenkire! Az is fontos, hogy az elkészült képek pedig keretre fellógatva ott voltak a könyvecskék mellett. "Akkor hogyan is került bele? Oda - amit rajzoltam? " - sok Lurkón ezt láttuk az adott pillanatban. Ami szintén nem volt utolsó élmény, hogy sikerült IGAZI kiállítási hangulatot teremtenünk: megnyitóval, fellógatott képekkel, névtáblákkal - és sok vidám családdal!

Ez a szombati kiállítás számunkra több volt mint egy rendezvény. A Műhelyünk ezzel az első kurzussal kezdett életre kelni 2011 novemberében. Az a 9 család - akiknek a gyermekei hétről hétre jöttek hozzánk alkotni - Gyantár Bertával az Ürömi iskola Művésztanárával - nagyon közel kerültek hozzánk. Voltak mindig további gyerekek, akik jöttek alkottak, de a rendszerességet nem tudták vállalni. Ők is nagyon sok szépet alkottak! De a Magnóliás kurzusok minden esetben igyekeznek célokat kitűzni, hogy a résztvevők érezzék azt, hogy merre van a fejlődés útja.

Ez az első igazi kézzel fogható cél volt az életünkben.

Folytatjuk a közös munkát - nyáron is alkotunk tovább - keddi napokon. Részletek: http://www.magnoliak.hu/gyerekek-tanfolyamok/nyari-alkotomhely-gyantar-bertaval.html

A magas és mély növés.... Ez örök téma a mi kis műhelyünkben. Miért? Aki látott már bennünket Magnóliás csajokat, ő tudja, hogy most miről írok.

Nagy munkába vagyunk ma is. Készül ez-az a Boszorkánykonyhánkban. Suziartbag
alkotója és bloggere ZSUZSI járt nálunk.
Csodás táskái vannak - a NIA-s Sacinak van tőle táskája - megnéztük és azóta csodáljuk.
Elhívtuk ZSUZSIT, hogy tanítson bennünket meg - hogyan lehet ilyen szütyőket kreálni.
Átbeszéltük - és hamarosan elétek tárjuk - mikor, hogyan és hol lehet szabni varrni -
és magatoknak elkészített bag-ekkel vásárolni, járkálni, buliba menni satöbbi satöbbi...

Aztán a mai napon folytatjuk a belterjes kreatív műhelyünket. Szombaton kiállítjuk kis "Illusztrátoraink" munkáit és megkapják a gyerekek a saját első mesekönyvüket. Első kurzusaink egyike a Gyerekkönyv illusztrációs kurzus. Minden szombaton jönnek a Lurkók - és alkotnak Gyantár Bertával. Festenek vágnak, rajzolnak, ragasztanak. Nagyon érdekes volt számomra - ahogy ezek a gyerekek - jöhetett szél, hó, sár vagy jég jöttek és rajzoltak - nevettek, meséltek. Megtöltötték a Műhelyt sok vidámsággal. Ennek a programnak a lezárása a kiállítás. Mi pedig egy nagy-nagy kiállítást akarunk megszervezni. Elmondom az eddigi hozzávalókat: RŐZSE - melyet a Duna-parton gyűjtöttünk, spárga - és sok-sok házi finomság. Hogy mi fog ebből kisülni - arról készül majd mindenféle felvétel -közzé is fogjuk tenni - de a poént nem szeretnénk lelőni. A kurzus vezető tanára ma nálunk járt egyeztetésre - átbeszéltük a szombatot. Nagyon meg volt elégedve a terveinkkel, és ő is nagyon lelkesen felajánlotta, hogy süt a gyerkőcöknek egy isteni sütit... Nagyon várjuk mi is a szombatot - de még addig nagyon sok a teendő!!!!

Ma barkács napunk volt - és a héten határozottan a kreativitásunk van fókuszban.

Azért hallgattunk el - mert a héten pötyögünk a gépen, barkácsolunk, rőzsét gyűjtünk, sütünk, és egy csodás kiállítást szervezünk.

Huhhhh... Ez egy nagyon pörgős hét. Kicsit lezárunk - kicsit előkészítünk. Na belemegyek.

Ma Ditta volt nálunk.Az ő neve egyet jelent az Otthonkommandóval. Blogger és egy gondolkodó, alkotó Csaj. Jó vele itt a Műhelyben. Amúgy is egy magából teljesen természetesen kreatív energiákat sugárzó Ember. Jár a fejében a sok minden és valami csoda jön elő mindig. Most készítünk elő egy WÖRKSOPPOT - ahogy ő írta ma este nekem. Egy olyan témát teszünk most az étlapunkra - ami most nagyon populáris - de nagyon szeretnénk olyan "feketebárányosan" megcsinálni. Tudjátok, olyat adni, ami ezen a témán belül egyedi. Nehéz - de sínen vagyunk. És ma közösen belecsaptunk - és három csaj három valamin dolgozott. Nem fogunk sokáig titkolózni - csak még a részletek pontosítás alatt vannak.

Annyit elárulhatok - Dóri szőtt Ditta és én újságpapírból formáztunk. Az eredmény az, hogy amit Ditta kigondolt-
az megvalósítható! Még nekünk Magnóliás csajoknak. is! Amiről viszont írni akartam - ennek az egésznek a hangulata. Én nem bírok sokat bíbelődni. Első óra után mindent kitaláltam - aztán lementem a közeli Il Café-ba, ahol a leggarantáltabban legfinomabb kávét beszereztem - visszasomfordáltam 3 RUDIval két kávéval - és csak formáztunk - és lett belőle valami. Megszületett. És közben - dumáltunk - mindenről, családról, balhékról, válásról,szerelemről, gyerekszületésről. Nagyon jó érzésem van most is, ahogy írom.
Nyilván - minden kézműves kurzusnak van egy miliője - de itt amikor a semmiből csinálunk valamit és közben a lelkünk is élheti a világát! :) Na ez az... Csajok - bármit is csinálunk - nem véletlen találták ki a FONÓT - jó otthon is a családdal - de adjatok magatoknak néhány ajándék órát - és ha jó a csapat - akkor hetekre bepakoljátok a jókedvet! 

Hát igen... ez a kérdés kavargott a fejemben egészen múlt hétfőig. Mert az igazat megvallva tényleg fogalmam sem volt a dologról. Aztán ahogy lenni szokott, 'rákerestem' és már tudtam, hogy tánc és némi harcművészet keveredésére számíthatok. Állok elébe- gondoltam- táncolni szeretek, a harcművészetet meg épp ideje kipróbálnom...

Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben, mikor végül eljött a nap, megszólalt a zene és elkezdtünk mozogni. Rövid bemelegítés után elkezdődött A TÁNC. És persze csöppet sem olyan volt, mint képzeltem!:)

Fura, magával ragadó hangulat alakult ki és jó volt látni, hogy minden lány felszabadultan mozog! Megtanultunk pár alaplépést, melyeket mindenki a saját stílusa, kedve és energiája szerint alkalmazott. Volt jó pár improvizációs rész is, és büszkén mondhatom senki sem volt félős!! Így elsőre nekem a modern tánchoz állt a legközelebb, néhány box mozdulattal megspékelve. Azóta már tudom, hogy a két dolog aránya ízlés szerint változtatható. Nagyon jó érzés volt együtt mozogni a zenére és a teljes átszellemüléshez még az is hozzátartozik, hogy hála a sok kecses és finom mozdulatnak itt garantáltan gyönyörűnek és 200 %-ban nőnek érzed magad!
 

Összességében végtelenül pozitív, nagyon szabad és egyértelműen jó érzés lett rajtam úrrá és minden túlzás nélkül mondhatom, hogy csurig teltem pozitív energiával!Úgyhogy készítem is a pakkomat holnapra, életem második NIA órájára!

Mióta belevetettük magunkat a Műhelyéletbe, sok dilemmát okoz, hogy mikor jobb tartani a workshopjainkat vagy a kurzusainkat. Ezen a hétvégén valami megint bebizonyosodott.
Sok program volt nálunk: a gyerekek még készítik a könyveiket, készülnek a színi fellépésre is. ÉS AZ ELSŐ Otthonkommandó hétvégi workshop is most zajlik. Azt már meg sem említem, hogy gyöngyöt fűztek a leányok, asszonyok Decsi Kis Dorkával. Vasárnap kommandóznak tovább a Csajok. Színskála, üzletek, alaprajzok és közös dekorálás.
Aztán gondoltuk, hogy dobjuk fel a napot. Kimentünk a Rómaira ebédelni. Menza a hűs fák alatt. És tudjátok mit láttam. Mindenki csacsogott. Mesélt - valami mindig eszébe jutott valamiről, a másikunk folytatta. Kérdések és válaszok. És egy jó kis ücsörgés. Olyan sziesztásan.

Ma azt érzem, hogy mindig jó csapat volt - de így, hogy a résztvevők rászánták ezt a hétvégét - és a workshopot tiszta szívvel csinálják. Hallgatják, hozzászólnak - aktívak - és megosztanak, vitatkoznak. Az esti workshopokon nehezebb volt ilyen aktivitást elérni és sajnos a közös kajálásra sem volt alkalom. Pedig azt többet ki nem hagynám!

Most éppen a workshop vége megy - kicsit másképpen haladtak a leányok. Most parázs vita van a minta alaprajzon. Mindenki mondja és mondja....

Én azt hiszem az eredeti kérdést eldöntve: jobb ez a hétvége - ha minimum 3 óra / alkalom! Ami fontos, a lelkedet rá kell hangolni és akkor nagyon sokat fogsz kapni!

 

Ha nincsenek kutyáink - ma nem lenne a Műhely. Bundás Makka és akkor még Félix Dóri öreg kutyája voltak akik bennünket összehoztak. Nekem első kutyám Bundás, Dóri ellenben egy aktívan ÁLLATOS családból származik: kutya, macska, csincsilla - és sok sok kis befogadott állat játszott szerepet az ő életében kicsi korától.
Aztán egyszer kiderült a mi "kapcsolatunkban" , hogy a lovakat is mindketten szeretjük. Nem is kicsit!  Miért: mert hihetetlen furcsa állat! Amilyen nagy és melankolikus olyan
vidám és szeretni való négylábú. A ló szeretete mindkettőnknél nem csak a lovaglás maga, hanem minden ami a "lóval" jár: patakaparás, kefélés, sörény kifésülés, akár ha mód van rá etetés. És az az illat - mert abban meg kell, hogy egyezzünk, hogy az nem szag! Az valami felejthetetlen. Sok élményt tudnék most megosztani veletek - ami még a Lovacskámmal közösen történt velünk. Violettnek hívták, de van egy STORY, ami szerintem jellemez egy ember-ló kapcsolatot. Elmesélem nektek:

Nagyon rossz kedvem volt - és megérkeztem a lovardába. A lovak hatalmas területen egy karámban voltak. Violett már messziről jött oda hozzám és az természetes volt, hogy a vállamra hajtotta a fejét, így köszöntött! Megfogtam, kivezettem, lepucoltam és elindultunk.
Hova - Isten tudja - csak mentünk és mentünk keresztbe kasul.... Csak el..
Órák óta mentünk szerintem nem is nagyon tudtam már hol vagyunk. Bekeveredtünk egy olyan területre, ahol magas volt a gaz - és a növényzet is nagyon burjánzott. Gyakorlatilag alig lehetett haladni. Ráfeküdtem a Violettre - éreztem a teste melegét. A lovakról az a hír járja, hogy nagyon félősek. Az én loval ebben a helyzetben nyugodtabb volt mint én - én nem vezettem, csak hozzábújtam és kivitt a bozótból - és hazavitt. Ezt soha nem fogom elfelejteni - benne mindenek felett megbíztam. Mire visszaértünk, ettől az érzéstől minden rosszkedvem elillant! Soha nem fogom ezt az érzést elfelejteni! Akkor tanultam meg, milyen az, ha száz százalékosan megbízunk valakiben!

Sok oka van annak, hogy miért írtunk ki egy rajzversenyt! Az viszont számunkra nem volt kérdés, hogy miért éppen lovakról fog szólni. Néhány kedves emberrel beszéltünk már erről - és olyan természetes mindenkinek az - hogy rajz+gyerekek+lovak.

Kedves Szülők! Ezért kérünk benneteket - azt gondoljuk minden gyereknek van - minimum 15 rajza a lovakról. Fogjátok meg azt, amelyiket a legszebbnek tartjátok és ne habozzatok küldjétek el nekünk! Tényleg olyan gyerkőcöknek szeretnénk a díjakat adni, akik értékelik. Jön a szünet - a kuponnal egy felejthetetlen napot tölthettek el Csobánkán - ahol a környezet sem utolsó!!!!!

A pályázati kiírás részletei: http://www.magnoliak.hu/hirek/258-lovas-rajzverseny.html

Ma reggel elindultunk Dórival.
Olyan elcsigázottan, ahogy reggel szoktunk lenni. Dóri reggeli előtt én kávé előtt... És ekkor megpillantottunk egy hölgyet - zöld robogón, rózsaszín otthonkában, piros vietnámi papucsban és napszemüvegben.                                       

Olyan jó kedvünk lett tőle. És miért - éppen a színek miatt. Ma egy kicsit korábban értem haza - és visszanéztem a napot színesen.. Milyen az?
Nem történt velünk elvileg semmi extra - megbeszéltünk egy számunkra nagyon szimpi emberrel arról, hogyan látassuk a táborainkat jobban - mert tudjuk, hogy isteni tanárainkkal jót kínálunk, de még a regisztrációink számát növelni kell! Sok érdekeset hallottunk, de úgy döntöttünk - magunk küzdünk tovább rajta - és hisszük, aki értéket keres gyerkőcének - ránk fog találni.
Aztán beszélgettem Gabival a TÁNCTERÁPIÁS programunkról. Újabb érdekes dolgot hallottam. Volt náluk egy leány - évek óta babát szeretett volna. Részt vett a programjukon - és annyira másképpen látta a világot, hogy azóta több kisgyerkőc anyukája: táncol és alkot!
És mi kellett ehhez - az, hogy megtalálja a módszert, akarja - hogy a tánc és művészetek együtt és egy pszichológus rámutasson benne egy másik ösvényre.

Na ez a két színem mára ami a munkánk során jött - ezek milyen színek bennem? Nem tudnám egy színre hozni - de meleg és jó színek. És ilyen érzeteink vannak - amióta a Magnóliák a Magnóliák...


 

Samba, Rumba, Paso Doble ... És mi a csuda ez a Zumba? Hiába keresnénk a tánc
története nagy könyvében a Zumbát - nem találnánk. Ha vannak a korábban említett
táncok - akkor miért van szükség a 21.század gyermekének egy ilyen mix táncra?
Azért mert vidám, könnyen elsajátítható. Ami még jellemzője: nagy teremben sokan
együtt táncolnak, a kivitelezése és a táncelemeknek kontrollálatlan a TÖMEG miatt!
Ennek van előnye - hátránya. Van aki szeret beleolvadni egy bulizós csapatba. Mi inkább
szeretnénk, hogy legyen "sport" értéke a Zumbánknak. Ezt úgy próbáljuk kivitelezni:
Bea táncpedagógus, kis csoportban dolgozunk 10-12 fővel. /Ez ugye nem tornacsarnok
mennyiségű "táncos"! :) / Fontos, hogy a Zumbás Samba vagy a többi táncelem - ténylegesen tartalmazza a sajátos elemeket.
Gyertek és próbáljátok ki - május 22.-én Mocorgó héten gyertek és nézzétek meg...
http://www.magnoliak.hu/hirek/246-gerintornaahatha-joga-hete-0521-es-25.html

Van aki egészen fiatalon találkozik a azzal, hogy hirtelen növés miatt különböző problémái támadnak és minden orvos ugyanazt "kántálja" gerinctorna.

Aztán van aki ahogy "öregszik" érzi, hogy egész nap csak ücsörög: reggel a kávéval, utána az autóban, aztán jön a számítógép előtt - és kikapcsolódás pedig az, hogy átül a tárgyalóba a "meeting"-re. A fittebbek este elmennek egy terembe - és egy óra alatt be akarják hozni azt a mozgást - amit dédszüleink napi nyolc órában osztottak el. 

És ennek mi a vége? A sérülés vagy az "un"hatékonyság ... De mondhatnám természet ellenesnek is, hiszen nem a kicsapódott víz mennyisége jelzi azt, hogy köszönik szépen az izmaink - megkapták, ami nekik jár... Hanem mi?

Nyilván olyan világot élünk, ahol az idő nagyon számít, sokat akarunk és a nap nekünk is csak 24 óra! 

Mi a megoldás?

Évek óta csak olyan mozgásformákat végeztem, ahol őrülten leizzadhattam. Azt éreztem hatékonynak. Ez az az év, amikor a "leizzadóst" kombinálom a "kipurcantóssal".

Milyen az a kipurcantós? - Megmondom: először nevetgéltem - ez ilyen egyszerű, lefekszem a földre és csak lóbálgatom hol a lábamat, hol a karomat - aztán csípő és egyebek..

Nem nem - az egyáltalán nem egyszerű - sőt - komikus, de megerőltetőbb számomra, mint 1,5 óra futás. Ami pedig a legjobb benne, hogy az összegyűlt feszültség eltűnik a gerincem tetejéről. Izomlázam képződik - ami évek óta szinte alig volt. És olyan felszabadult érzést érzek, ami nekem csudajó! 

Leizzadósok - gyertek el hozzánk és próbáljátok ki. Garantálom, hogy nem lesz unalmas!

Decsi-Kiss Dorka (BelugaBeads) bemutakozik
avagy néhány mondat a gyöngyfűzésről

1., Te gyerekkorodban hogyan kezdtél el “gyöngyözni” és mit adott ez neked gyerekként?

A nevemben szerepel a szülőfalum, Decs neve. Decs a Sárköz „fővárosa”, ahol nagy hagyománya van a gyöngyfűzésnek. Hogy mi vitt rá, már nem emlékszem, de kilencéves koromban kezdtem el gyöngyfűzést tanulni Oláh Éva néninél (Berekai Éva néni lányánál). Berekai Éva néniről elnevezték a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület hagyományos ékszerpályázatát. Éva néni sokat tett azért, hogy egy-egy minta, hagyományos fűzési mód átöröklődjön a régiektől, többek között azzal, hogy magamfajta gyerekeknek tanította meg őket. Egy-egy ilyen "óra" után otthon mindig megmutattam anyukámnak is, amit tanultunk, ő pedig mindent megtanult tőlem, aztán továbbfejlesztette magát, kutatott, gyűjtött, szakdolgozatot írt a gyöngyökből. Most Király Zsiga-díjas gyöngyfűző népi iparművész, zsűrizni jár, ha hívják. Ráadásul nagyon szigorú is.

Az igazság az, hogy ezekből az időkből, és az Éva néni féle órákból csak a hangulat maradt meg, és néhány kép, illat, forma… De ma is csodálom ennek az idős asszonynak a tudását és a gyerekekhez, az új nemzedékhez való hozzáállását.

2., Te a Lányodnak átfogod-e adni, hogyan és miért?

Szinte biztos, hogy Sári lányom hamarosan elkezd gyöngyözni. Már most, kilenc hónaposan is szedi le rólam az ékszereket, ha arra vetemednék, hogy viselek valamit. Nagyon érdekli őt minden, ami csillog. Ugyanolyan kis szarka lesz, mint én vagyok. J

Szerintem apránként el fog lesni tőlem mindent, aztán majd csak pislogok, mi mindent tud már. Hogy miért? Mert számomra természetes, hogy az ember igyekszik a gyerekének átadni mindent, amit tud, hogy ő jobb ember lehessen.

3., Szerinted mennyire fejlesztő dolog a gyerekek számára a gyöngyfűzés?

A gyöngyfűzés türelmet tanít, de csak akkor, ha valamennyi már van. Megnyugtat, de csak akkor, ha az ember már valamennyire lehiggadt, és nem pörög úgy. Én tizenegy-két évesen csapdostam oda a félkész láncokat az asztalhoz, mert kapkodtam, a kapkodástól összecsomózódott, akkor vagy vágni kell vagy bontani, de mindenképpen macerás. Már kiskoromban tűvel és cérnával dolgoztam, szóval nekem kimaradt a damillal vagy dróttal állatok fűzése – és nem is bánom. Ezek valahogy távol állnak tőlem.

4., Hány éves kortól és milyen technikákat tudnak sikeresen megvalósítani a gyerekek?

-         Óvodás korban maximum azt a babagyöngyöt tudom ajánlani, ami a játékboltokban kapható készlet, nagy műanyag gyöngyökkel. Ezeket a gyerekek kis ujjai is meg tudják fogni. A felfűzés technikáját már ezekkel  is el lehet sajátítani.

-         7-8 éves kortól egyszerűbb, damilra fűzött egy- vagy kétsoros karkötőket fűzhetnek, ahol a ritmust gyakorolhatják: melyik gyöngy után melyik következik. Ilyenkor még a nyaklánchoz nincs türelmük. A legtöbb gyerek menet közben átnyergel a gyűrűkészítésre.

-         9-10 éves kortól a fegyelmezettebb, céltudatosabb gyerekek kezébe már mernék tűt és cérnát adni és az alapvető mintákat megtanulhatják, én is ezekkel kezdtem: kisvirágos, vízfolyásos. Nemrég tudtam meg, hogy az úgynevezett RAW-technika mindkettő. (RAW = Right Angle Weave (derékszögű fűzés)).

-         Ez után pedig már csak kitartás kérdése, hogy meddig jut el egy gyerek.

5., Esetleg egy közös alkotás élménye a szülővel mit jelenthet – neked mit jelentett – nyári közös alkotótáborok ...

Hosszú évek teltek el úgy, hogy anyukám már gyöngyözött, én pedig már/még nem. Irigyeltem a türelmét, amivel tűri a monotonitást, megoldja a felmerülő problémákat, és egyáltalán, hogy be tudja fűzni a cérnát elsőre!

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület Országos Gyöngyfűző Táborain a munkám miatt nem vettem részt soha, más célokra tartogattam a szabadságomat. Viszont a barátainkkal szoktunk olyan hosszú hétvégéket szervezni, ahová meghívtunk ismerős kézműves mestereket, mesemondókat, zenészeket, mindenféle érdekes embereket, és együtt jól éreztük magunkat. Egy ilyen hétvége alkalmával beültem az anyukám által tartott foglalkozásra, és úgy maradtam. J A végén csomagolt nekem pár tasak gyöngyöt, hogy tudjam folytatni. Nem sokkal később egy barátnőm megkért, az esküvőjére készítsek neki ékszert. Konkrét elképzelése volt; olyan nyakláncot kért, amit még sosem fűztem. Hát megtanultam. Íme. Aztán kért a menyecskeruhához is egyet. Azt sem tudtam, megtanultam.

Az első mintákat anyukámtól kaptam. Egy A4 oldalra volt 3-4 különböző minta lerajzolva. Ez a bibliám ma is J Aztán elkezdtem böngészni az interneten, és rájöttem, nekem más stílus áll jobban a kezemre. Valahogy így lett a BelugaBeads.

Mi is a papírszínház? Sok válasz születhet erre a kérdésre. Ami nekünk az első pillanattól egyértelmű volt, hogy a színjátszás - a mesemondás - a mesekészítés és nem utolsó sorban: képzőművészet!  Volt már egy bemutatkozás az Oviparádén április elején. Ott az alkotás nem kapott szerepet - de nagyon aranyosak voltak a gyerkőcök. Nagyon élvezték a közösen elkészülő meséket. A nagyobbaknál - például a kisiskolás korosztálynál nagyon hangsúlyos a képzőművészeti tevékenység is. Hiszen van egy mese - mely lehet már meglévő, vagy közösen kitalált. Ehhez a szereplőket maguk készítik el a gyermekek. Hosszasan dolgoznak a tökéletes alkotásokkal. Utána pedig elindulnak a próbák. Rendezés, dramaturg és minden ami színház. A végén létrejön egy előadás. Megszületik - és bemutatják a gyermekek az a csodát, amin dolgoztak! Varázslatos lesz! Gyertek! Július 09.-13.-ig a Magnóliás táborok egyikében ezt ki lehet próbálni !!! Részletek: http://www.magnoliak.hu/nyari-taborok.html.