Élet a Magnóliák Műhelyében

Ma nálunk a szülinapok napja volt.. Két szülinap egy napon!. Az egyik egy bowling centrumban - a másik pedig egy laser clubban. Ez utóbbi fiús szülinap volt - és nagy létszámban lettek a srácok meginvitálva. Fiúk és Lányok vegyesen a 10-es évjáratból...

Jó szülőként beosztottuk - a délutáni program volt az enyém. Várakoztam a kocsiban. Persze a könyvem otthon maradt - így volt időm újra a hobbimnak élni - és figyeltem a járókelőket, ja és dumcsiztunk egy jót a férjemmel. Ez is az egyik hobbim - ha van rá idő és kedv. :)

Kik jöttek - mindenféle gyerekek, kis felnőttek és felnőttek is. Azt hiszem ez a program nem korhoz kötött. Ez amolyan versenyzős, stratégiai gondolkodású emberek játék a lehet. Én magam még nem játszottam - talán a gondolkodásmódomból hiányzik mindkettő - ami kellene hozz? :) Meglehet... Szerintem nem baj, ha valakiben ez megvan - de talán az sem olyan nagy tragédia, ha nincsen meg. Én elvagyok nélküle.

Sokat tanakodunk rajta, hogy mi mit kínáljunk a Műhelyben - ami egyedi - és mégis érdekes lehet a gyerekek számára. A Műhely nem játszóház és nagyon fontosnak tartjuk, hogy egyedit kínáljunk így is! Tapogatózunk egy éve keressük az igazit....Egy biztos, manapság nem szívesen szerveznek a családok szülinapi bulit. Rumli, mi legyen a kicsikkel és egyéb okok miatt - ami jó és rossz is egy kicsit. Jó az a házibuli életérzés - de "hancúros" - az egyszer biztos! 
Van egy jó kis csapatunk a Műhelyben: Bözske és Máté - fiatal színészek, sok érdekes dologgal foglalkoznak. A Műhelyben színjátszást oktattak a tavalyi évben - és lassan ebben az évben is elkezdjük.
Ők moderálnak egy amolyan másfélórát, ami nagyon sok érdekes játékkal, kellékekkel teli - csapatjátékos, vetélkedős, viccelődős idő. Nagy hahoták, futások, beszélgetések, kiabálások. A Műhelyfotókat látva - nem csoda, ha ezt nem akarjátok kedves Szülők az otthonotokban!  Ez a program már néhányszor volt a műhelyben - elmondhatom, nagy sikerrel!  A vége egy zsákbamacska - emlékeztek még gyerekkorotokból erre kedves szülők? Minden Lurkónak.... Szem nem maradt szárazon - és a padló sem! De a Műhelyben ez nem baj - éjjel jönnek a jótündérek és ott minden a helyére kerül! 
Ez ugye megint egy olyan VERSENGŐSSTRATÉGIÁS szerű - csak újragondolva.. :)

Aztán nagy terveink vannak: kézműves vonalon és gasztro vonalon - de erről még később.
Ami biztos, hogy csuda sütiket lehet díszíteni mostanság - és lehet ez egy jó kis program - én azon tanakodtam, hogy akár még nekünk felnőtteknek is! Kézműves szülinap - fókuszban az alkotás - de erről is majd hírelek...

Jó a szülinap otthon, de idegenben még jobb mostanában! Kutatunk tovább!

Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e egy olyan dologról, amiről elvileg(ezt még lásd később) semmit nem tudok? Azért veszem viszont a bátorságot, hogy mégis írjak róla - mert most "közelről" látom, hogy milyen az, ha valaki a tudását átadta - és ezzel mérhetetlen örömet szerez másoknak.

Jó volt találkoznom egy lánnyal az utcán, aki a Műhelyből jött, kezében a kencés kis dobozaival. Repült a föld felett és nevetett - akkor is amikor nem látta, hogy én jövök szembe.
Aztán az is jó - és itt jön az elvileg magyarázata - amikor a Lucámmal átküzdjük magunkat egy hosszú hétvégi tanuláson - mert olyankor előre készülünk - és ő este megköszöni, hogy mennyit segítettem neki. Pottyan a könnyem most... :)

Aztán azt is jó hallani és látni, hogy Dóri több éven át tanított egy oviban angolt és franciát. Ez az ovi nevezetesen külföldön található. Az oviban sokféle "náció" kis gyerkőce járt - és a mai napig nem telik el úgy hónap, hogy valamelyik kis tanítvány anyukája ne küldene Dórinak képet - vagy ne írna valami szépet. Pedig Dóri már több mint egy éve itthon a Magnóliákat építi velem. Milyen kötődés kell ahhoz a tanárhoz és mennyire el kell, hogy ismerd az ő munkáját, hogy a világ másik végéből eszedbe jut és írsz. Akkor is ha éppen ezer a dolgod és sok a gondod.. De tudod, hogy mit adott a gyerekednek. Az az egyedi módszer, amit Dóri ott megtanított ezeknek a kicsi Embereknek és ahogyan - az ilyen erő!

Sokat beszélgetünk a nyelvtanulásról is. Én még az a korosztály vagyok - aki az orosz mellett jó esetben tanulhatott egy "nyugati" nyelvet. Korábban versenyszférában dolgoztam és láttam, mennyire hátrány, hogy nem minimum kettő, de akár három nyelven beszélek. 

Sokáig gondolkodtam magam is a lányomnál a kisgyerek korban elkezdett idegennyelvű oktatás helyességéről. De azért tanultunk az ovi mellett! És jól is tettük! Miért? Mert most, ha a leckét tanuljuk csodaszép kiejtéssel mondja a szavakat. (Nem mindig érti - de a kiejtése laza nem görcsös - és mondja.) Ez így lenne akkor is, ha a véletlen nem sodor el minket az angol órára akkoriban? Ja és kihagytunk 1. és 2. osztályban két évet - de ismerek Lucával egyidős kisfiút - aki viszont folyamatosan tanulta a nyelvet tanul. Megbántam! Ha vissza lehetne csinálni - nem engedném a kihagyást!

Én nem tudom, hogy pedagógiailag mi helyes és mi helytelen - én csak egy anyuka vagyok - és tudom már mi a fontos! Ők - a kicsik nagyon bírják - szivacsok és nyitottak! Ezt a képességüket nekünk szülőknek kutya kötelességünk "karban"-tartani! Csak, hogy később ne bánjuk meg!

http://magnoliak.hu/hirek/307-little-steps-tanulj-jatszva-angolul.html