Élet a Magnóliák Műhelyében

Van aki egészen fiatalon találkozik a azzal, hogy hirtelen növés miatt különböző problémái támadnak és minden orvos ugyanazt "kántálja" gerinctorna.

Aztán van aki ahogy "öregszik" érzi, hogy egész nap csak ücsörög: reggel a kávéval, utána az autóban, aztán jön a számítógép előtt - és kikapcsolódás pedig az, hogy átül a tárgyalóba a "meeting"-re. A fittebbek este elmennek egy terembe - és egy óra alatt be akarják hozni azt a mozgást - amit dédszüleink napi nyolc órában osztottak el. 

És ennek mi a vége? A sérülés vagy az "un"hatékonyság ... De mondhatnám természet ellenesnek is, hiszen nem a kicsapódott víz mennyisége jelzi azt, hogy köszönik szépen az izmaink - megkapták, ami nekik jár... Hanem mi?

Nyilván olyan világot élünk, ahol az idő nagyon számít, sokat akarunk és a nap nekünk is csak 24 óra! 

Mi a megoldás?

Évek óta csak olyan mozgásformákat végeztem, ahol őrülten leizzadhattam. Azt éreztem hatékonynak. Ez az az év, amikor a "leizzadóst" kombinálom a "kipurcantóssal".

Milyen az a kipurcantós? - Megmondom: először nevetgéltem - ez ilyen egyszerű, lefekszem a földre és csak lóbálgatom hol a lábamat, hol a karomat - aztán csípő és egyebek..

Nem nem - az egyáltalán nem egyszerű - sőt - komikus, de megerőltetőbb számomra, mint 1,5 óra futás. Ami pedig a legjobb benne, hogy az összegyűlt feszültség eltűnik a gerincem tetejéről. Izomlázam képződik - ami évek óta szinte alig volt. És olyan felszabadult érzést érzek, ami nekem csudajó! 

Leizzadósok - gyertek el hozzánk és próbáljátok ki. Garantálom, hogy nem lesz unalmas!